A klímaváltozásnak köszönhetően egyre gyakoribbak az olyan özönvízszerű esőzések, jégesők és a 80-100 km/h sebességet megközelítő szélviharok, mint amelyek idén június, július hónapban végigsöpörtek Magyarországon. Ezek a legtöbb kárt az épületekben és a természetben okozzák, de rengeteg gépjármű és motorkerékpár is áldozatául esik.
A kidőlő fák, letört gallyak és a házakról lehulló törmelékek jelentős –akár több millió forintot is meghaladó- károkat okozhatnak autóinkban. Szerencsére a képen látható mértékű kár viszonylag ritka, de a casco biztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak az esetek 90 %-ban a gépkocsiban keletkezett kárt –a kár mértékétől függetlenül- saját pénztárcájuk terhére kell helyreállítani. A casco biztosítással rendelkező gépjármű tulajdonosok kárának helyreállítási költségeit a biztosító megtéríti. Ilyen jellegű kár bekövetkezésekor legfontosabb feladatunk a kárenyhítés. A kárenyhítési kötelezettségünkről mind a Polgári Törvénykönyv mind pedig a biztosítók által rendelkezésünkre bocsátott casco biztosítási feltételek rendelkeznek. („Ptk. 340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget”)
Ha például gépkocsink szélvédőjét egy –a vihar által leszakított- faág betöri, gondoskodjunk a gépkocsi mielőbbi fedett helyre történő elszállításáról. Amennyiben erre nincs lehetőségünk akkor mielőbb próbáljuk meg a betört szélvédő helyét bármilyen –víznek ellenálló- anyaggal letakarni a további károk elkerülése érdekében. Ennek elmulasztása esetén az esetlegesen szétázott kárpit helyreállítási költségeinek megtérítését a biztosítótársaság elutasíthatja hivatkozással arra, hogy nem tettünk eleget kárenyhítési kötelezettségünknek és ezért emelkedett jelentősen a gépkocsiban keletkezett kár mértéke. Ilyen esetekben azonban a bizonyítási teher a biztosítótársaságon van, ami azt jelenti, hogy nekik kell bizonyítani azt, hogy a többlet kár a mi mulasztásunk eredménye és nem nekünk azt, hogy mi mindent megtettünk a károk enyhítése érdekében.
Abban az esetben, amikor olyan tárgy (letört faág, kidőlt fa, tetőről lehullott cserép stb.) okoz kárt gépjárművünkben, melynek tulajdonosa (üzemeltetője) ismert, beazonosítható, akkor még azok a gépjármű tulajdonosok is igényelhetik káruk (vagy annak egy részének) megtérítését, akik casco biztosítással nem rendelkeznek. Ehhez azonban bizonyítani kell tudnunk azt, hogy a kárunkat okozó tárgy az ingatlan elhanyagolt műszaki állapotából eredően „repült” el, illetve a –részben vagy egészében- kidőlt fa elhanyagolt (korhadt, kiszáradt) állapotban volt. Ezekben az esetekben a kárt okozó tárgy tulajdonosának meg kell térítenie az okozott kárt. Amennyiben rendelkezett felelősségbiztosítással (ennek legelterjedtebb formája az ingatlanbiztosításhoz köthető kiegészítő felelősségbiztosítás), az okozott kárt a fedezetet nyújtó biztosító társaság fogja megtéríteni számunkra. Amennyiben ilyen biztosítással az ingatlan tulajdonosa nem rendelkezett, és saját maga sem hajlandó a fizetésre, akkor kárigényünket csak polgári peres úton tudjuk érvényesíteni.A két fajta kárérvényesítésben (casco vagy felelősségi) van egy közös és egy eltérő jelleg. A közös az, hogy mindkét esetben nekünk kell bizonyítani a keletkezett kárt. A különbség, hogy a casco biztosítás esetén a kárt nekünk, míg a felelősségi kárt a kárt okozó vagyontárgy tulajdonosának (üzemben tartójának) kell jelentenie a biztosító társaság felé. A természeti károk kockázata az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt. Miután az ember természeti erőkkel szembeni harca nem túl eredményes, és az esetek többségében jelentős költségekkel jár, ezért a próbáljuk meg ezen kockázatainkat megfelelő biztosítással csökkenteni. A szakszerű kárrendezéshez nyújt segítséget káradminisztrációs szolgáltatásunk a szakmai tapasztalatokon alapuló kárügyintézés segítségével, melyről Rege Zoltántól tudnak bővebb információt kérni.