Aon Magyarország Kft.
Üzemszünet biztosítás / többletköltség biztosítás
Miért szükséges az üzemszünet biztosítás?
Az üzemszünet biztosítás Európában széles körben elterjedt termék, hiszen minden vállalkozás rendelkezik anyagi eszközzel, amely segítségével termel vagy szolgáltat. Ezen eszközöket érhetik károk így megsemmisülhetnek vagy tönkremehetnek. Addig, amíg az eszközöket meg nem javítják vagy ki nem cserélik a termelés / szolgáltatás nem indulhat meg, tehát a vállalatnak kényszerű leállással - üzemszünettel - és annak következményeivel kell számolnia.
Kár esetén tehát nemcsak anyagi jellegű károkkal kell számolnunk, hanem ezek következményeivel is, melyek gyakran sokkal súlyosabbak, mint maga a dologi kár, ugyanis a haszon (profit) termelésének feltételei szűnnek meg.
Üzemszünet biztosításra tehát azért van szükség, hogy egy dologi kár következtében a fizetésképtelenséget vagy csődhelyzetet elkerülje a cég.
Mi is az üzemszünet biztosítás?
Az a biztosítási forma, amely olyan pénzügyi helyzetbe hozza a vállalkozást, mintha a kár nem következett volna be. A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti az üzemszünet alatt, normál üzletmenet esetén elért nyereséget, valamint a folyamatos üzemi költségeket, amelyeket a vállalat kigazdálkodott volna.
Mit értünk üzemszüneti vesztesség alatt?
A legelterjedtebb módszer alapján, az üzemszünet (kényszerű leállás) következtében, a biztosító által vállalt fedezeti tartamra eső elmaradt (ki nem termelt) nyereség és az állandó költségek (fix költségek) összegét értjük (amiből természetesen levonódnak az esetlegesen megtakarított költségek). Mint minden más biztosításnál itt is nagyon fontos, hogy a megadott összegek a valóságnak megfeleljenek és azok minél pontosabbak legyenek. Fontos annak az időintervallumnak a meghatározása is, hogy mennyi idő alatt tudja a cég egy adott káreseményt követően a kárt megelőző állapotot helyreállítani. Ez sok mindentől függ, hiszen előfordulhat, hogy egy adott kulcsfontosságú gép beszerzése jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a gyártócsarnok felépítése beleértve a sérült épület bontását és a tervezési és engedélyezési eljárást is. Az összeg meghatározásánál a jövőre vonatkozó terveket is figyelembe kell venni, hiszen ha az év elején történik a kár, akkor az adott évet érinti a veszteség, ha év végén történik akár, akkor már a jövő évi terveket érinti az esetleges káresemény. Az összeg helyes megállapításában adatlapunk nyújt segítséget.
Ha nincs a cégnek kimutatható nyeresége, akkor csak a fix költségeket kell feltüntetni. A veszteséges cégeknek is szükségük van üzemszünet biztosításra, hiszen az ilyen cégek számára a káresemény bekövetkezte után komoly nehézséget okozhat a továbbra is felmerülő fix költségek rendezése.
Kinek és miért érdemes kötni?
Minden olyan vállalkozásnak érdemes üzemszünet biztosítást kötnie, amelynek egy káreseményből kifolyólag olyan üzemszünete keletkezhet, amely bevételkieséssel jár, és a termelés, szolgáltatás káresemény előtti színvonalának elérése jelentősebb időt vesz igénybe, s ily módon szüksége van az elmaradt hasznának és az üzemszünet alatt felmerülő fix költségeinek a fedezésére.
Az üzemszünet biztosítás sok vállalkozás számára létkérdés, mert hiába téríti a vagyonbiztosítás az üzem újraépítését, ha a termeléskiesésből adódó veszteségek miatt tönkremegy a cég. Jelentéktelen vagyoni kár is okozhat komoly leállást, különösen, ha a termelési folyamat egy kritikus pontján keletkezik.
Mit fedez a biztosítás?
Káreset bekövetkezésekor az üzemszünet biztosítás fedezi az elmaradt nyereséget, valamint az olyan állandó költségeket, amelyek az üzem szünetelése ellenére rendszeresen felmerülnek az üzemszünet kezdete előtt létrejött szerződés alapján, többek között: kölcsönkamat (a tőkeösszeg nem), bérleti díj, auditálás, biztosítás, karbantartás, őrzés-védés, a szünetelés tartamára eső állóeszköz-leírási amortizáció, a teljesítmény nélküli munkabérek és ahhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok.
Kinek lehet jó a többletköltség biztosítás?
A többletköltség biztosítást általában olyan cégeknek javasoljuk, melyek nem termelési tevékenységet folytatnak, hanem szolgáltatást végeznek. Ezek a cégek ugyanis egy eseteleges dologi kárt követően plusz költségek mellett, de (pl. bérleti díj, magasabb bérleti díj, hirdetési költségek ügyfelek értesítésére vonatkozóan, többletszállítási díjak stb.) folytatni tudják tevékenységüket, így ezzel elkerülhetik ügyfeleik elvesztését és az esetleges csőhelyzetet. A helyes biztosítási összeg megállapítása itt is lényeges szempont.
Mit fedez a biztosítás?
Többletköltség biztosítással rendelkező cégek számára a következő költségeket térítheti meg a biztosító: az ideiglenes bérletért fizetendő bérleti díjak, a kiegészítő irodai felszerelések költsége, a postai többletlevelezési és telefonköltségek, a hirdetési költségek és az ügyfelek értesítésének költsége - akár sajtó útján, akár közvetlenül történik -, az indokolt szállásdíjak, a rendes munkaidőn kívül végzett munka költségei, külföldről igénybe vett műszaki személyzet alkalmazásának költségei a rendes költségeken felül, a gyorsított szállítás költségei, beleértve a légi szállítást.
Egyéb fontos tudnivaló
Mind az üzemszünet biztosítás, mind a többletköltség biztosítás úgynevezett következményi biztosítás. Ez azt jelenti, hogy egy adott alapbiztosításban, mind a pl. vagyonbiztosítás, géptörés biztosítás, vagy építés-szerelésbiztosítás által fedezet kárnak be kell következnie ahhoz, hogy ezek fedezetek valamelyike életbe léphessen.
Mi a magyarországi tapasztalat?
Általában azt lehet mondani, hogy a nagyobb nemzetközi cégek mindegyike rendelkezik vagy helyileg, vagy anyacégén keresztül ezzel a biztosítással. Napjainkban a hazai cégek is kezdik érezni ezen fedezet szükségességét és egyre többen kötnek ilyen biztosítást. A magyarországi biztosítótársaságok mindegyike kínál ilyen fedezetet vagyonmódozatai mellé.
Kártérítési tényezők
A kártérítéssel kapcsolatban két fontos szempont van: a biztosítási összeg, a kártérítési időszak és az önrészesedés. Mint minden biztosításnál, ebben az esetben is az a legfontosabb, hogy a biztosítási összeget helyesen állapítsák meg, mert ellenkező esetben alulbiztosítás áll fenn. A másik kényes pont a kártérítési időszak, a cégek jelentős része ugyanis hajlamos alábecsülni a szükséges időt. A kártérítési időszak alatt az az idő értendő, amely szükséges a tevékenység kár előtti szintjének eléréséhez, például az üzem újraépítése. Az építés időtartamán túl figyelembe kell venni a bontást, a tervezés és hatósági engedélyek beszerzését is. Szabályként elmondható, hogy egy épület helyreállításával járó üzemszünet esetén minimum 12 hónapra van szükség, komplexebb tevékenység, illetve nagyobb méret esetén pedig akár 36 hónapra.
Az önrészesedés két részből állhat, egy úgynevezett várakozási időből és egy fix összegből, illetve ezek kombinációjából. Várakozási idő (például 5 nap) esetén csak az azt meghaladó tartamú üzemszünet esetén történik kártérítés. Fix összegű önrészesedés alkalmazásánál levonásos önrészesedés esetén a megadott összeget levonják a kárösszegből, eléréses önrészesedés esetén pedig az összeghatár feletti kár esetén a teljes összeg térül. A fentiek szerint a maximális kártérítés nem haladhatja meg a biztosítási összeget, és nem nyúlhat a kártérítési időn túlra. Példaképpen: egy 2008. január 1-jén indult éves szerződés alatt május 15-én keletkezett egy kár, akkor 18 hónapos kártérítési időszak esetén 2009. november 15-éig térülnek meg az üzemszüneti veszteségek - amennyiben nem lép fel az alulbiztosítás ténye - a biztosítási összeg mértékéig.
