Aon Magyarország Kft.
Mindenki érdeke, hogy megóvja vagyontárgyát, legyen szó magánszemélyről vagy gazdasági társaságokról. Különösen igaz ez, ha kiemelt értékekről beszélünk. E
gy tűz, egy elemi csapás (pl. árvíz vagy földrengés), de akár a belső zavargások következtében okozott szándékos rongálások is igen magas károkat okozhatnak a megóvandó vagyontárgyakban illetve eszközökben.
A károktól ugyan a vagyonbiztosítás sem tud megvédeni bennünket, azonban a károk következtében fellépő anyagi veszteségekre megfelelő fedezetet nyújthat.
Ki köthet vagyonbiztosítást?
Vagyonbiztosítást csak olyan személy köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást érdekelt személy javára köti. (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) Az érdekeltség nem szűkíthető le kizárólag a tulajdonosra, hanem minden olyan személy érdekeltnek tekintendő, akinek a helyzetét a vagyontárgy károsodása, elpusztulása, eltűnése hátrányosan érintheti.
Amennyiben a vagyonbiztosítási szerződést nem a biztosított köti meg, úgy - bár a szerződéskötéshez az ő hozzájárulása nem szükséges - a szerződés fennállása alatt bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ehhez a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatra van szükség.
Milyen vagyontárgyak biztosíthatóak?
Biztosíthatók általában a biztosított tulajdonát képező tárgyi eszközök (pl. épületek, gépek, berendezések), illetve az idegen tulajdont képező vagyontárgyak, melyek megóvásához a biztosítottnak valamilyen érdeke fűződik. A nem biztosítható vagyontárgyak közé tartoznak például a következők: telek, értékpapírok, tervek, üzleti könyvek és adathordozók, modellek, prototípusok, vizsgaköteles járművek.
A vagyonbiztosítások értékét minden esetben a biztosítottnak kell megadni. A biztosítási szerződés megkötése során a biztosító nem vizsgálja a biztosított vagyontárgyak értékét, csak annyit rögzít, hogy az milyen módon került meghatározásra. (új érték, bruttó érték, avult érték).
A legcélszerűbb a vagyontárgyakat „új értéken” biztosítani, vagyis akkora összegre, amekkorából a vagyontárgy megsemmisülése esetén új állapotban pótolható. Ez az „új érték” minden bizonnyal eltér a könyv szerinti értéktől.
Túlbiztosítás
Ha az új értéken felüli összegre szól a biztosítás, túlbiztosításról van szó, amelynek magasabb biztosítási díja felesleges költséget jelent. A biztosítási szolgáltatás csak a káresemény előtti állapotot állíthatja vissza, de a biztosított gazdagodásához, gyarapodásához nem vezethet.
Túlbiztosítás az is, ha ugyanarra a vagyontárgyra több biztosítást kötöttek és a biztosítási összegek együttesen meghaladják a vagyontárgy értékét. Ilyenkor a szabály ugyanaz (vagyis a valóságos értéket meghaladó megállapodások semmisek), azzal, hogy a korábban kötött szerződéseknek a bírói gyakorlat szerint elsőbbségük van.
Alulbiztosítás
A biztosítási díj bizonyos részének megtakarítása érdekében a cégvezetők gyakran döntenek az alulbiztosítás mellett, vagyis az új értéknél alacsonyabb összegre biztosítják a vagyoneszközöket. Ez a megtakarítás azonban messze nincs arányban az esetleges kár esetén elszenvedett veszteséggel, mely az arányos kártérítés következménye.
A biztosítási összegeket érdemes vagyoncsoportonként megadni és az év közbeni változásokat folyamatosan követni. Szükség esetén a kötvények az évfordulótól függetlenül módosíthatók.
A vagyoncsoportokon túl egyes költségek is biztosíthatók, ilyenek pl. az oltás, bontás, romeltakarítás költségei, ill. egyes szakértői költségek. Bizonyos biztosítótársaságok automatikusan meghatároznak egy összeget, ameddig fedezetet nyújtanak külön díjfizetés nélkül, azonban ezt minden esetben ellenőrizni kell. Előfordulhat, hogy ennél magasabb limitre van szükség, ekkor külön fel kell tüntetni a biztosítási összegek felsorolásakor.
Érdemes évente felülvizsgálni a választott önrész mértékét is. A magyarországi biztosítási gyakorlatban általánosan elterjedt az ún. fix levonásos önrész, ill. előfordul, hogy a biztosító ezt kombinálja egy %-ban meghatározott résszel is, pl. 10 %, min 100 000 Ft. Nagyobb kár esetén a %-ban meghatározott rész több millió Ft is lehet, ezért a jobb tervezhetőség érdekében lehetőleg kerülni kell ez utóbbi változatot.
Fontos! Bár a biztosítók feltételei eltérnek egymástól, a kárrendezés minden esetben a jogalap vizsgálatával kezdődik. Kárkifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a feltételek teljesülnek. Ezért különös figyelmet kell fordítani a feltételekben szereplő előírásokra, mint pl. előírt védelmi rendszer. Ennek teljesülését a biztosítók nem vizsgálják szerződéskötéskor, kizárólag a kárrendezés során.
A vagyonnal kapcsolatos kockázatok kezelésére az Aon Magyarország Kft. iparágspecifikus megoldásokat kínál. A vagyonbiztosításokról további információt tudnak kérni Németiné Tóth Judittól és Szatmári Zsolttól .
